Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány pályázata

Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány 138/2020 számú ,  „A globalizáció és ellenglobalizációs folyamatok kulturális és geopolitikai ütközései az eltérő regionális tapasztalatokban” elnevezésű komplex kutatási programja:

A kutatás illeszkedése az intézmény kutatási platformjaihoz

KJE kutatási témakör: Globális történetírás és regionalizmus platform

Kutatási probléma: Globalizáció és ellenglobalizáció

A kutatás legfőbb szempontja, hogy a nyugati és a hazai nemzetközi politikai kutatásokban a globalizáció kizárólagos nyugati, és főként liberális folyamatként, főként gazdasági folyamatokként és annak regionális hatásaként kutatott. A nemzetközi politika elméletek a tradicionális amerikai elméleteket és megközelítéseket alkalmazzák, a konstruktivista nézőpontok túlhangsúlyozzák az identitás alapú megközelítéseket. A kutatás fő hangsúlya az Eurázsiai térség globalizációs folyamataiban Oroszország és Eurázsia európaiságának mássága és a selyemutas globalizációs hullámok természetének bemutatása volt.

A vállalt témák elemzésének megvalósítása:

A projekt lezárásakor megvalósult produktumok:

Tanulmánykötetek

1.       Hervainé Szabó Gyöngyvér (2021). Oroszország a globális világrendben. KJE kiadás 2021. 327 oldal. (tervezett 250 o, volt) [Borító]

2.       Hervainé Szabó Gyöngyvér, Suha György, Szatmári Péter (2022). A globalizáció selyemutas és atlanti ösvényei. L’Harmattan Kiadó. 602 oldal (Tervezett 300 oldal.) [Borító]

Tanulmánykötetben megjelent résztanulmányok

3.       Hervainé Szabó Gyöngyvér (2020). A menyegző még nem ért véget. A történelmi múlt és az identitás alapú külpolitikák ütközései a közép- és -kelet- európai térség államfejlődése törésvonalai mentén. In. Garaczi Imre (szerk) (2020). Az életminőség fejlesztés paradigmái a 21.században. Garaczi Imre Kiadó. (Kiadás 2021-re áthúzódva)

4.       Hervainé, Szabó Gyöngyvér(2020): Az identitás alapú külpolitikák ütközései és az EU-NATO kapcsolatok In: Koudela, Pál; Simándi, Irén (szerk.) Történelem, régió, politika : Tanulmányok Lőrinczné Bencze Edit születésnapjára Székesfehérvár, Magyarország : Kodolányi János Egyetem, Alba Civitas Történeti Alapítvány (2020) 266 p. pp. 196-216. , 21 p.

5.       Hervainé Szabó Gyöngyvér (2022) Pólusok vonzásában és taszításában: Közép-Ázsia jövője a többpólusú világrendben. Megjelenés előtt. KJE 30 éves. Társadalom és ember. II. tanulmánykötet. 2022-es megjelenés alatt.

Tudományos közlemény szakfolyóiratban

6.       Hervainé Szabó Gyöngyvér (2021). Fejlesztési dinamikák és befektetési potenciál a Közép-Kelet-Európa térségben – transznacionális regionalizmus és globális geopolitikai kihívások. Kínai nyelven. Polgári Szemle. 赫尔瓦伊妮•萨博•隽吉维尔博士（ Hervainé dr. habil. Szabó Gyöngyvér）博士、大学教授，政治学家、国际关系和公共政策分 析员，科多兰尼•亚诺什大学(Kodolányi János University）

7.       Hervainé Szabó, Gyöngyvér (2020): Stakeholder Capitalism and the EFQM Model 2020 for Corporate Management. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 16 : Special Issue pp. 368-384. , 17 p. (2020)

8.       Hervainé, Szabó Gyöngyvér, Szatmári, Péter (2021.)The geopolitical dimensions of the strategic culture of China as a civilization state. In: Zoltai, Alexandra (szerk.) Recent Geopolitical Trends in Eurasia . Kecskemét, Magyarország : Neumann János Egyetem, Eurázsia Központ (2021) pp. 27-43. , 17 p.

9.       Hervainé, Szabó Gyöngyvér ; Szatmári, Péter (2020). Államcivilizáció vagy civil állam: az Orosz Föderáció perspektívái a 21. században. EURÁZSIA SZEMLE 1 : 1 pp. 28-43. , 16 p. (2021)

10.   György Suha - Péter Szatmári (2022). Adaptive Dynamics of Foreign Trade and Foreign PolicyStrategy in Sub-Saharan Africa- Polgári Szemle. Angol nyelvű különszám. Május.

Videopublikáció

11.   Gyöngyvér Hervainé Szabó: New Geospatial Cyber Security Challenges and BRI Initiative. ICPR. Videopodcast Series. Security and Sovereignty 2020. dec.12. http://culturalrelations.org/portfolio/security-and-sovereignty-2020-video/ https://www.facebook.com/events/d41d8cd9/sesco-2020-conference/385346092457764/

12.   Gyöngyvér Hervainé Szabó: A new pole in global multipolar world order: grand strategies for security and socereignity of Central (Greater) Eurasia. ICPR. Videopodcast. Seroes. Security and Sovereignity. 2021. dec.18. http://culturalrelations.org/portfolio/security-and-sovereignty-2021-video/#1640023810946-7f66e768-6d46

A kutatás innovatív elemei és eredményei:

Oroszország, mint a globális nacionalizmus legfőbb politikai hatalma a nyugati nemzetközi politikában kulcsszerepet kapott, különösen Putyin európai és amerikai befolyásos szerepköre következtében

·         Az orosz államiság természetének bemutatása, amelyben kiemelt tézisként szerepel Oroszország, mint kíber garnizon, fiskális katonai állam bemutatása, azaz olyan hatalomé, amely a gyarmatosítás szükségleteinek megfelelően alakult és transzformálódott a 16-21. században, és folytonosságot mutat kiemelt erőforrásai (adózási rendszer, a hadsereg politikaalakító szerepköre formájában) és azok expanzionista természetét illetően.

·         Az orosz államiság, magát államcivilizációnak tekinti, és ezzel a definícióval 2012-től új külpolitikai irányvonalat határozott meg, Fordulat a Nagy Óceán felé elnevezéssel. Az új külpolitika jellemzője, hogy a nemzetközi rendszert geopolitikai régiókra osztotta, amelyben Oroszország az euro-atlanti, a keleti, és az eurázsiai geopolitikai régiókban, valamint a kíber térben alakította ki a külpolitika irányait. A fordulat eredménye Oroszország leválása az unipoláris világrend Párizsi Chartájáról, az euro-atlanti rendszerről, sikeres szerepvállalás az eurázsiai térségben (Szíria, Irán, Kína és Kazahsztán, India), és az arktikus, valamint a keleti térség irányvonalának formálódása.

·         A kutatás innovatív eredménye az orosz stratégiai kultúra bemutatása, amelynek helytállóságát a jelenlegi ukrajnai katonai cselekmények egyértelműen igazolják.

·         A kutatás módszertanában innovációt a történelempolitika és nemzetközi politika formálásának összekapcsolása mutatja, amelynek egyik módszertani eleme a történeti komparativisztika: azaz az orosz történelem folyamatainak az európai és ázsiai folyamatokkal való összevetésében érzékelteti a politikai analógiák helytállóságát vagy helytelenségét.

·         Összességében az Oroszország a globális világrendben kötet kutatási eredményei és elemzései egyértelművé teszik, hogy Oroszország olyan globális hatalomként fogalmazta újjá külpolitikai törekvéseit, amely hatalom nem a nyugati univerzális liberális és kozmopolita felfogás alapján határozza meg külpolitikai irányvonalait és cselekvését, miközben a geopolitikai régiók fogalmával politikával külpolitikai innovációt valósított meg, görcsösen ragaszkodik a vesztfáliai rend és a realista külpolitikai víziókhoz.

A második tanulmány kötet arra mutat rá, hogy az unipolárisnak leírt és bemutatott nemzetközi rendszer korántsem homogén, azt mély, többszáz éves történelmi regionális folyamatok árnyalják.

·         A globalizáció, vagyis a regionális transznacionalizáció a történeti fejlődés és az afroeurázsiai fejlődés 3-4000 éves folyamatának velejárója.

·         A kutatás szakít a globális történetírás archaikus globalizáció tézisével, amely szerint a globalizáció történeti kezdete a Mongol Birodalom rendszerének kialakulásához köthető. A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, a hellenizáció, mint telepes, gyarmatosító globalizáció bemutatása, amely olyan széles alapokon nyugvó politikai, gazdasági, társadalmi rendet teremtett, amely 1500-1600 éven kihatott Eurázsia fejlődésére. Az így kialakult transzregionális rend fejlődött Kína beléptével transzregionális selyemút rendszerré, amelyben a nyugati-mediterrán térségek fogyasztók voltak, és a rend végpontjai között a térség folyamatait a közvetítő hatalmak határozták meg. A premodern rendszerben az első selyemút, az antikvitás (Kr.e.200—Kr.u.200) időszakában regionális birodalmak által meghatározott volt. A második selyemút (Kr.u. 6-10. sz.) regionális birodalmi nemzetközi rendszerek- a Kínai Mennyei Birodalom és vazallus államai, a Bizánci Nemzetközösség többszintű függési rendszere- által meghatározott, szabályozott nemzetközi rend volt, amelyben először Perzsia, majd az iszlám felemelkedése okozta a közvetítő hatalmak közti küzdelmet és az ütköző államok sorsának változásait. A korábbi három interregionális renddel szemben a Mongol Birodalom, illetve majd a Timurida Birodalom jelentős változást hozott, a keleti globalizáció despotikus rendszerével, a népek alávetésével, városok megsemmisítésével, egy a népek tartós elnyomására és kifosztására építő, erőszakos, kizárólagosan iszlám világrendnek alávetett keleti globalizációt eredményezett. E folyamatban számos térséget, népet, gazdasági kereskedelmi központot megsemmisítettek. Ennek a világrendnek maradványait semmisítette meg az Orosz Birodalom és a Brit Birodalom a gyarmatosítással.

·         A tanulmány második részének abszolút új eleme a nyugati világrend gyarmattartó jellege és a leigázott térségeknek a gyarmati államot bemutató tanulmányai. A gyarmatosítás újrarendezése a II. világháború utáni világrend, amelyben Európa keleti és nyugati fele egyaránt elvesztette szuverenitását. Számos vonatkozásban a keleti és nyugati globalizáció ütközéseiről beszélhetünk a jelenlegi konfliktusok kapcsán is.

·         A tanulmány harmadik része a 21.század húszas éveire jellemző kozmopolita, baloldali nézőpontok, és a radikális kritikai gyarmatosítás és fajelmélet euro-atlanti térnyerésének fényében, a kínai államkapitalista világrend és a kommunista párt kozmopolita világrend elképzeléseinek ütközéseiben mutatjuk be a közép-kelet-európai, a közép-ázsiai és az afrikai globalizmus és regionális globalizációs modellek útkereséseit.

·         A második kötet zárófejezete túl-lép a geopolitikai és civilizációs diskurzusokon, és megalapozza a többpólusú világrend értelmezéséhez a globalizáció eurázsiai folyamatainak tágabb és mélyebb értelmezése láttatását is.

 Projektben résztvevő kutatók:

• Hervainé dr. Szabó Gyöngyvér:

A 2002-től 2019-ig működő Európai Integrációs Kutató és Fejlesztő Intézet keretében számos nemzetközi szervezettel és intézettel tartottak fenn kap­csolatokat. 2014-2016 között a globális politika és jól-léti közpolitika kutatási platformot me­nedzselte, amelynek eredményeképp 12 kötet keletkezett.

• Dr. Szatmári Péter:

nemzetközi politika és a nemzetközi történetírás kutatási tevékenységébe kapcsolódik be, (globális politika és annak európai főárama,  a német, francia, osztrák, kontinentális nyugati tengelyen belüli nemzetközi politikai folyamatok)

• Suha György: kormányzati gyakorlattal bíró szakember, nemzetközi politika, Afrika-kutató szakértő